Akár építkezésbe fognánk, akár meglévő épületünk komolyabb felújítását tervezzük, megkerülhetetlen kérdés a korszerű szigetelés kiépítése.
A hőszigetelő rendszerek kialakítására ma már több módszer és alapanyag is adott, cikkünk a tájékozódásban kíván segíteni a döntés előtt állóknak.
A szigetelés fontosságáról
Az ingatlan hőszigetelése több szempontból is fontos: növeli a lakók komfortérzetét, csökkenti az üzemeltetés költségeit, javítja az épületszerkezet élettartamát és növeli házunk piaci értékét is.
Az egyenletes hőmérséklet, a hőáramok nélküli belső tér és a vizesedést és penészedést okozó hőhidak eltűnése kellemessé és egészségessé teszi az épület használatát. A megfelelő hőszigetelés optimalizálja energiafelhasználásunkat, ami olcsóbb üzemeltetéshez vezet. A hőszigetelés nem csak kényelmi és takarékossági kérdés, hiszen az épületszerkezet is kevésbé van kitéve a hőmérséklet-különbségből adódó terhelésnek. Mivel a szigetelés nem öregszik, így hosszabb távon is növeli ingatlanunk piaci értékét.
A szigeteléssel szemben támasztott elvárások gyorsan és sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ebben a változásban a használói igények és az építőanyagok fejlődése kölcsönösen inspirálták egymást. Mindennek következményeként akár egy 10-20 éves épület is korszerűtlennek hathat, még akkor is, ha építésének idején gondosan jártak el.
A környezettudatosság is előtérbe került az elmúlt évtizedekben. Egy jól hőszigetelt háznak kisebb az ökológiai lábnyoma, valamint a belső tér kevesebb energiafelhasználással is nagyobb mértékben függetleníthető az egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges külső időjárási állapotoktól. A globális felmelegedéssel nem csökken, hanem éppen nő a hőszigetelés fontossága.
Hideg oldalon szigeteljünk
Hideg oldalon, azaz kívülről szigeteljünk. Ez egy aranyszabály, csak nagyon ritka kivételes esetekben lehet ettől eredményesen eltérni, az eredmény pedig gyakran gyengébb és drágább, mint a hideg oldali hőszigetelő rendszer kiépítése. Belső, meleg oldali hőszigetelés műemlék épületeknél képzelhető el, vagy olyan esetekben, ahol a külső oldalon ugyan elhelyezhető új hőszigetelő réteg, de annak elérhető vastagsága nem kielégítő az elérendő cél tekintetében.
Minden más esetben a belső oldali hőszigetelés nedvesedési, penészesedési problémákhoz vezethet. A belső oldali szigetelés ezen felül csökkenti a lakóteret, esztétikai problémák adódhatnak a szerkezeti elemek csatlakozásához befordított hőszigetelő lemezeknél, valamint a falak igénybevételét is át kell gondolnunk (sok dolog nem szerelhető ezen falakra). Röviden, felejtsük el azt, hogy jó ötlet egy társasház egyik falát belülről szigetelni, több gondot okozunk, mint hasznot.
A homlokzatot és a lábazatot a függőleges falakra ragasztott és dübelezett hőszigetelő lapokkal tehetjük ellenállóbbá. A födémet is mindig kívülről szigeteljük, a zárófödémet a fűtetlen padlástér irányából, míg a szuterén vagy pince feletti födémet alulról, az alsó szint plafonja felől.
Teljes szigetelés szükséges
Ahol a melegebb levegő hidegebb felülettel találkozik, ott mindig megpróbál energiát – hőenergiát – leadni. Az épület azon pontjait, ahol a legkönnyebben történik meg a hőcsere a belső és a külső légtömegek között hőhidaknak nevezzük. Minden épületben vannak hőhidak, de törekednünk kell arra, hogy számuk alacsony legyen, és a hőmérséklet különbség ne legyen jelentős a leghidegebb és legmelegebb szerkezeti elemek között.
A hőhíd több okból is káros, de a leglátványosabb talán a páralecsapódás. A pára mindig az épületszerkezet leghűvösebb felületén fog kicsapódni, ennek koncentrációja annál erősebb, minél nagyobb a hőmérséklet-különbség. Ahol folyamatos a nedvesség, ott meg fog jelenni a penész is. A gondolatmenetet talán nem kell tovább folytatni, károssága egyértelmű.
Abban az esetben, ha hőszigetelésünk nem teljes körű, megnő a hőmérséklet-különbség a szigetelt és a szigeteletlen felületek között. A szigeteletlen felületeken így megkezdődik a párakicsapódás. Mivel nem a fal abszolút hőmérsékletéről, hanem a hőkülönbségről beszélünk, így egy fal alapos leszigetelése akkor is nedvesedést okozhat egy másik falon, ha korábban ilyen probléma nem jelentkezett. Éppen ezért mindig teljes rendszerben gondolkodjunk, aminek több eleme is van.
Nyílászárók
A hőszigetelő-rendszer kiépítésének első lépése a nyílászárók cseréje. A nyílászárók mindig relatív gyenge pontot jelentenek, így szerepük kiemelkedő. Ráadásul utólagos homlokzat-szigetelés kiépítésekor kifejezetten problémás, ha előzőleg nem történt meg az ablakok és ajtók modernizációja, cseréje.
Homlokzat
Az épületek hőveszteségének javát a homlokzatokon keresztül távozó energia adja. A homlokzatok hőszigetelése két tényező függvénye: az eredeti falazat hőszigetelő képessége és az erre szerelt hőszigetelő lapok vastagsága és hőátbocsátási tényezője. (A hőszigetelés mértékét fordított logikával számszerűsítjük, azt mérjük mennyi hőt képes egy anyag átengedni magán és annál jobb, minél kisebb ez az érték.)
Lábazat
A lábazat és a homlokzat hőszigetelése között a különbséget az adja, hogy a lábazatnak ellenállóbbnak kell lennie a külső behatásokkal szemben, valamint teljesen vízzárónak és vízhatlannak kell lennie. Vannak olyan hőszigetelő anyagok, amik önmagukban teljesítik ezt a kritériumot, így nem kell külön figyelmet fordítani a lábazatra, míg más rendszerekben speciális lapok használata indokolt.
Födém és aljzat
Gyakran marad ki a szigetelések sorából a födém, ami a fűtött lakótér vízszintes záródása. A födém padlástér felől történő szigetelése aránylag egyszerű és gyorsan kivitelezhető feladat, a pince felőli alsó födém egy kicsivel nehezebb. Az aljzat szigetelése (alapon álló padlózat) utólag csak nehezen kivitelezhető, mert a szigetelés vastagsága a belmagasságot csökkenti, ezért a megfelelő aljzatszigetelés kialakítása a tervezési és építési stádiumban fontos.
Sok múlik az anyagválasztáson
A hőszigetelő rendszereknek számtalan egyéb tulajdonsága is van, azon felül, hogy jó hőszigetelő képességgel rendelkezik. Az alábbiakban csak a legfontosabbakat gyűjtöttük össze nagy vonalakban a legnépszerűbb anyagokról.
Polisztirol
A polisztirol vagy hungarocell szigeteléseknek három nagy fajta van: EPS, grafitos EPS és XPS. Mindhárom anyag hőszigetelő tulajdonságát a habosított polisztirol gömböcskéiben és azok között megrekedt levegőnek köszönheti. A grafitos változat alapanyagába kevert grafitpor miatt hatékonyabb, így vékonyabb rétegben is használható. Az EPS olcsóbb, de nem vízálló, míg az XPS teljesen vízálló és nagyon strapabíró: előbbi a homlokzatok, utóbbi a lábazatok bevált hőszigetelő anyaga.
A polisztirol remek hőszigetelő, nagyon könnyű, egyszerűen kezelhető és kedvező árfekvésű hőszigetelő rendszer. Hátrányai között megemlíthető, hogy éghető és nincs hangszigetelő hatása. A polisztirol szigeteléseknek létezik lépésálló változata is.
Ásványgyapot
Az ásványgyapot szálas szerkezetű szigetelőanyag, ami szilárd kőzetek magas hőmérsékletre hevítése közbeni centrifugálással jön létre. A kvarchomokból készülő ásványgyapot neve üveggyapot, míg a bazaltból előállítotté kőzetgyapot. Az ásványgyapot szigetelések éghetetlenek, zajvédők, ugyanakkor nehezebbek és drágábbak, mint a polisztirol.
A kőzetgyapot rendszerint táblákban kapható, homlokzatok és válaszfalak tökéletes szigetelőanyaga. Az üveggyapot tekercselve kapható, jóval puhább, könnyebben alakítható anyag. Ez előnyös kisebb rések kitöltésénél, ugyanakkor nem tartja meg magát függőleges helyzetben. Az üveggyapot a tetők és a fedőréteggel ellátott padlásfödémek szigetelőanyaga.
Természetes anyagok
A polisztirol nem nevezhető környezetbarát terméknek és az ásványgyapot előállítása is rendkívül energiaigényes. Ezekhez képest környezeti szempontból előnyösebb alternatívát jelenthetnek az olyan természetes anyagok mint a cellulóz, a farost vagy a parafa. Ezen szigetelőanyagok mind különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, amik alkalmazásuk és felhasználásuk kereteit jelöli ki. Igaznak mondható, hogy széleskörű elterjedésüket felhasználhatóságuknak kevésbé általános jellege vagy a termékek ára gátolja, nem hőszigetelő tulajdonságaik, amik kiválóak.
